Az Élet... A Születés és a Halál között lévő egyveleg, amiről mindenki mást gondol.

Az Élet olyan mit egy szivárvány...

Az élet olyan mint egy szivárvány, fekete-fehérben...

Mert valaki máshogy gondolja, azonnal kiközösítik és ronda-trágár képzőket aggatnak rá. Miért ? Mert valaki mindig követ valakit... Hiába állít bárki, bármi mást... Valakit mindíg utánzunk...

Itt van pár mondat... Mivel mindenki ezeket máshogy értelmezi, nem mondok kommentárt, hisz úgysem ugyanaz...

Ha egyenesen állsz, ne tőrődj vele, hogyha görbe az árnyékod.

A háború lényege, hogy békét kötsünk.

A remény néha jobban fáj, mintha egyszerűen feladnánk, de akkor soha nem éreznénk meg az élet ízét...

Más munkáját becsülni csak az képes, aki már maga is dolgozott.

Aki szót fogad a sorsnak, azt vezeti, aki nem, azt rángatja.

Jó szívvel adj, hogy el is fogadják.

Senki nem érdemli meg könnyeid, viszont aki megérdemli, nem késztet sírásra!

A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást, a legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást!

Az idő múltával egyre kevésbé bánjuk, amit megtettünk, de amit nem tettünk meg, arra nincs vígasz.

Csak az tud NEM-et mondani aki már tudja mit jelent az IGEN.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.